A Kviddics

A kűzdőtér:

A 14. században 150 m hosszú, 54 m széles ovális terület. Középen 60 cm-es kör, ahol a bíró állt a labdákkal. Ő volt a kviddöntnök. A gólszerzésnél póznára szerelt kosarakba dobálták még a labdát.
1920-ban már bevezették a büntetőzónát, illetve kisebb kosarakat, és magasabb póznákat készítettek.
1883-ban a kosarak eltüntek, és karikák váltották fel őket. Ezzel az újítással megszületik a modern kviddicspálya.

Kviddicspálya

A labdák:

Kvaff:

Kezdetben ez volt az egyetlen bőr labda a 4 közül.

A Kviddics elődje

11. század
Queerditch-láp
Gerti Konder feljegyzéseiből kiderül:
-A labda bőrből készült
-A gólszerzés, a láp szélén álló fába tuszkolt labda
-A gurkó elődje megbűvolt kövek

Egy évszázaddal később már kapó volt a mai hajtó és a gurkó elődje a bloonder. Gólszerzés már nem fákba, hanem cölöpökre szerelt hordókba, de még hiányzik a cikesz.

Cölöpökre erősített kosát

A cikesz a 13. században jelent meg, elődje a golden spidget, fürge, kicsi madár. 1969-ben szerepelt először kviddicsmeccsen. A madár megszökését riasztó bűbájjal oldották meg. Ma már védett faj. A cikeszt a Godric's Hollowban élő Browman Wright találta fel. Ezzel megszületett az igazi modern kviddics.